RealCallejón

Callejón 14 évesen érkezett a Real Madridba, ahol 21 éves koráig formálódott. Most, az Espanyolban töltött 3 év után, José Mourinho, akinek ő a „jobb szemecskéje", visszakövetelte a saját csapatába. Visszatért a klubhoz, hogy „meghaljon" a címerért.

Szülei, akik Motrilban egy gyümölcskereskedés tulajdonosai, a legfontosabbak számára: „Nagyon büszke vagyok rájuk. A kezdetektől támogatnak engem." De kétségkívül a legerősebb kötelék ikertestvéréhez, Juanmihoz fűzi, aki a Hércules játékosa, és José számára a „legnagyszerűbb focista", akitől sokat vár. És az a személy, aki megváltoztatta életét, Marta, a feleség, akivel életének egy döntő pillanatában találkozott, és akivel mindent megoszt: „Ő az, aki megtanított engem arra, hogy figyelmes legyek, jó modorú; és hogy a világot másként, pozitívan szemléljem."

Futballistaként egy Costa Tropical nevű csapatban kezdte a pályafutását. Meséljen nekünk ezekről az első lépésekről az együttesben, ahol edzeni kezdett, és először húzta lábára a futballcipőt...Hány éves volt José Callejón, amikor ehhez a társasághoz csatlakozott?

Hét-nyolc éves lehettem. Javival, Raúllal...sok társammal együtt, akikkel ma is barátok vagyunk, kezdtünk ott és nagyon jól haladtunk. Egy kitűnő edzővel dolgoztunk, Fernando Muñozzal, aki rengeteg mindenre megtanított bennünket. Ekkor indult minden, álmodozni kezdtünk, vágyaink születtek...

14 éves korában érkezett a Real Madridba. Emlékszik-e az érzésre, amikor először magára öltötte a királyiak mezét?

Emlékszem az első napra, mikor edzés volt a régi Real Madrid-városban, a Castellanában...Édesapám autójával jöttünk, majdnem eltévedtünk és elkéstünk, de nagyon különös érzés töltött el. Számunkra ez maga az álom volt; mivel mindig ezt a csapatot éreztük a magunkénak, lélekben mindig ennek a csapatnak a játékosaival voltunk. Már mondtam, rendkívül különös érzés töltött el, hogy ebben a mezben edzhettem, a mellemen ezzel a címerrel. Számunkra ez nagy jelentőséggel bírt.

Melyik történet emlékezetes José Callejón számára abból az időből, mikor a Real Madridhoz csatlakozott? Egy meccs, egy edzés itt a Castellanában...

Sokra emlékszem. Sok mérkőzést és tornát őrzök a memóriámban, amelyet megnyertünk... Azonkívül olyan társakkal játszottam akkor, akikkel most is. Például Granero, Adán... Sok csapattársam van. A sulira is jól emlékszem, ahol 3 évig internátusban éltem. Ez a három év nagyon intenzív volt, rengeteg olyan barátot szereztem, akikkel ma is tartjuk a kapcsolatot.

Ki az a legjobb játékos, akivel a Real Madrid utánpótlás-kötelékében keresztezték egymás útját? Akik közül néhányan befuthattak vagy nem... De akiről Ön úgy gondolja, hogy remek tehetség volt.

Rengetegen. Nagyon sokan voltak nagyon jók. Néhányan kiválóbbak, mint én. Ami történt, történt, s az élet úgy hozta, hogy én kerültem a nagyok közé.

Azt vallotta nekem, hogy a játékosok közül a legnagyobb hatást Önre Iker Casillas tette.

Számomra ő a mérték. A Real kapitánya, a válogatott kapitánya...Egy rendkívül szerény, közvetlen személyiség, aki nagyon szolidáris és érzékeny...Sok vonása megragadott. Szeretném követni a tetteit és tanulni tőle, mert nagyon tisztelem a személyiségét.

Miben fejlődött Callejón az Espanyolban töltött évek alatt?

Érettebbé váltam; egy más személlyé. Olyan edzőm volt, mint Pochettino, akitől sok mindent elsajátítottam. Megértette velem az élet azon dolgait, amit 18-19 évesen, amikor a keze alá kerültem, még nem értettem. Nagyon hálás vagyok neki. Megtanította nekem, hogy legyek szilárd, kitartó és tekintélytisztelő.

Mit jelent Callejón számára az, hogy egy olyan edző, mint José Mourinho szerződtette; hogy azt mondta Önnek: azt akarom, hogy nálunk játssz?

Nos, nem hittem el. Ez számomra egy álom; hogy itt vagyok, ez az egész egy álom. Kezdetben tényleg nem fogtam fel. De mostanra már egy megvalósult álom lett. Meg kell, hogy köszönjem mind neki, mind a klubnak, hogy bíztak bennem. Az ötéves szerződésem alatt remélem, sokat tudok bizonyítani. Bizonyítani akarom, hogy kicsi korom óta madridista vagyok, és hogy ezért a címerért, ha kell, meghalok.

Mit jelent Mourinho Callejón számára?

Mourinho a világ legjobb edzője, egy közvetlen, nagyon határozott személyiség, aki őszintén beszél veled. Úgy gondolom, ez rendkívül fontos. Nagyon egyenes ember, soha nincs hátsó gondolata. A jót ugyanúgy, mint a rosszat, a szemedbe mondja, és ez az, amit csinálni kell. Hiszem, hogy így tanulhatunk a legtöbbet.

Mit gondol, miért vannak emberek, akik nem így látják Mourinhót?

Mert nem ismerik igazán. Csak azt tudják róla, ami a médiában megjelenik. Ha valóban ismernék, tudnák, hogy a végsőkig védi, szolgálja a klubot és a játékosait. Tudnák, hogy közvetlen és sokat követelő ember, önmagával szemben is. Az hiba, hogy az emberek nem láthatják így, ilyennek.

Mit jelent Önnek, hogy visszatért a Real Madridhoz?

Mindez - álom. Amikor 21 éves voltam, tapasztaltam, hogy néhány társam csatlakozik az első csapathoz és azt kérdeztem, miért nem játszhatok én is itt. De a dolgok úgy alakultak, hogy én távoztam, és a távol töltött három év igen fontos lett számomra, hiszen a személyiségem sokat fejlődött. De most vagyok, ahol vagyok, és hihetetlenül büszke vagyok rá.

Gondolt arra, hogy vissza fog térni?

Nem. Az igazat megvallva, nem. Azt hittem, hogy az Espanyolban töltött időszakom hosszabb lesz, mivel jól éreztem ott magam, egy nagyon barátságos hangulatú klub. De amikor jött ez a lehetőség, hogy Madridba, a világ legjobb klubjába távozhatok, a világ legjobb játékosaival játszhatok, nos, ezt nem lehetett elszalasztani.

Milyen volt a csapat hangulata a Racing elleni döntetlen után?

Nem örültünk a döntetlennek, de nagyon tudatosak vagyunk és tele ábrándokkal, hogy ez a kezdet befejeződött. Nem az a fontos, hogy kezdünk valamit, hanem hogy miként fejezzük be. Most csak a szombati találkozóra koncentrálunk, mint valami döntő mérkőzésre. 100%-os állapotban kell mennünk a Santiago Bernabéuba, hogy győzzünk, a magunk és a szurkolóink iránti kötelezettség is ezt diktálja.

Ön is tudja, hogy a Real Madrid körül mindig rengeteg hír kering...Átigazolások, nyilatkozatok, szavak, képzelgések... Most éppen arról beszélnek, hogy a Real Madrid öltözője nem egységes...

Aki ezt mondja, az nem ismeri sem a Madrid öltözőjét, sem a játékosok személyiségét. Itt olyan, mintha egy családon belül lennénk; mint egy hajóban, és világos, hogy mindenkinek ugyanabba az irányba kell eveznie. Egyértelmű, hogy figyelnünk kell egymásra, sokat törődnünk a másikkal.

Ez a öltözői társaság a legjobb, ahol José Callejón eddig megfordult?

Igen, kétségkívül. Egyébként minden öltözőben, ahol jártam, nagyon figyelmes társakkal találkoztam. De ez a legjobb, kétségtelenül.

Hogyan vélekedik arról, mikor azt hallja, hogy az öltözőn belül a különböző nemzetek fiai közt rivalizálás folyik?

Ezzel kapcsolatban nincs semmi gondolatom. Az tény, hogy sokféle náció van nálunk is, viszont remekül kijövünk egymással. Persze, amikor valaki nem beszéli a nyelvet, és próbál beilleszkedni, az nagyon vicces tud lenni.

Ki nyújtott először kezet Callejónnak, - ami az egyik legfontosabb dolog a világon - amikor ebbe az öltözőbe érkezett? Ki mondta Önnek: „Gyere, haver, nézd, itt így mennek a dolgok!"

Azt kell, hogy mondjam: mindenki. Persze, igaz, voltak, akiket még az utánpótlásos időszakból ismertem. Nos, akadtak néhányan, akik egy kicsit többet segítettek: Arbeloa, Iker, Granero, Ramos...De tényleg, mindenki figyelt rám, nem lehet semmi panaszom.

A Racing elleni döntetlen botlás volt, de ma már azt láthatjuk, hogy a csapat tagjai emelt fejjel járnak...Úgy tűnik, hogy ha itt valaki hibázik, rosszul tölti az éjszakát, de másnap emelt fejjel jár-kel.

Az igazság az, hogy senkinek sem tetszik, ha veszít vagy döntetlent játszik. Legkevésbé a Real Madridnak, ahol a fejekben mindig az zakatol: győzni, győzni. De ez egyértelmű, hogy sohasem lógathatjuk a kezeinket, nem dőlhetünk hátra. Tudnunk kell, hogy a Madridban vagyunk, és ez azt jelenti, hogy mindig győzni megyünk ki a pályára. Minden mérkőzésen a legtöbbet kell kihoznunk magunkból, hogy megszerezzük a három pontot.

Elindult a szezon, eltelt egy kis szakasz a bajnokságból, és végülis ahogy ez elkezdődött...

Nyilván nem úgy végződik, ahogy kezdődik. Világos, hogy mostmár egy győzelmi sorozatot kell produkálnunk a bajnokságban és a BL-ben is. A cél az, hogy mindhárom kihívásban versenyben maradjunk.

Szombaton egy igen fontos mérkőzés következik a Real Madrid számára...

Meggyőződéssel kell lennünk, hogy ez sarkalatos három pont lesz, és meg kell szereznünk.

José Mourinho jobb szemecskéje...

 (Nevetés) Miért mondja ezt?

Mert az látszik, hogy kiigazít, megigazít bármely ruházatot, inget, amit Ön visel...

Igen, igen, és bármely nadrágot.

Mit üzen Ön a rajongóknak?

Hogy a Madrid vagyunk, mely egy különleges csapat, a világ egyik legjobbika. Hogy minden meccsre nyerni megyünk és megmenteni a címerünk becsületét az életünk árán is. És hogy minden lehetségest elkövetünk azért, hogy mindhárom címet magunkhoz ragadjuk. Hogy mind mi, a csapat, mind ők, a szurkolók, elégedettek lehessünk.

Mi José Callejón egyéni és közösségi álma?

A közösségem, csapatom számára kétségkívül azt kívánom, hogy szerezzük meg a három címet. Személyesen pedig azt szeretném, ha fejlődnék mint futballista, mint egyén, és  jóval  érettebbé válnék. Szeretném megszolgálni a pályán a szerződtetésemet, bizonyítani, hogy tudok itt játszani, hogy szolgálni fogom a címerünket a végsőkig.